2012.06.11. 12:29
Dolce Vita...
A magyar ember átlagosan kb. 40 kg kiló cukrot fogyaszt évente. Ez egy átlagos (nem cukros üdítőkön és chipseken élő) 11 éves gyerek súlya. Ez a mennyiség a sok kicsi sokra megy elve alapján könnyedén összejön, elvégre az alkoholos italokban, a süteményekben és az üdítőitalokban is rengeteg cukor található.
A fehércukor egy olyan természetellenesen tömény, színtiszta szénhidrát, melynek megemésztése nagy teher a számunkra, miközben feldolgozásához egyéb tápanyagokat is el kell vonnia a szervezetünknek valahonnan (pl. B-vitaminokat és kalciumot). Mi a finomított fehér cukrot nádcukorra cseréltük. Kipróbáltam a xillitet is, de azt egyelőre nem bírja a pénztárcánk…

…és persze a MÉZ!
„A méz tömény napsugár, sűrű cukor, kacagó szeretet.” /Böszörményi Gyula/

…és amit NE használjunk cukor helyett: mesterséges édesítőSZERek. Mi bevásárláskor családi programként közösen bogarásszuk az apró betűket; az aszpartámot (E951) tartalmazó termékek a polcon maradnak. Már 14 évvel ezelőtt, kismamaként is találkoztam ezzel a problémával, amikor terhességi diabétesszel küzdöttem. Az orvos tanácsára elhagytam a cukrot, ám – akkor még – igazi alternatívát nem tudott javasolni, mert az aszpartám kismamáknak nem ajánlott. De akkor miért ajánlott gyerekeknek? Miért teszik bele a legtöbb üdítőbe, joghurtba, lekvárba, rágóba, cukorkába, csokiba, aminek legnagyobb fogyasztói a gyerekek?
képek forrása: www.pinterest.com
Szólj hozzá!
Címkék: konyha egészség méz életmódváltás nádcukor konyhai kalandok az egészség világában
A bejegyzés trackback címe:
https://zoldsegturmix.blog.hu/api/trackback/id/tr944579397
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.