A mécsesekről, gyertyákról mindig a meghittség jut eszembe...Meghitt nyári és téli esték :)Akkor a legkedvesebbek, ha magunk készítjük őket...szinte bármiből születhet mécsestartó:

                                                                                                                                                       "Felkelsz, rohansz, lefekszel. Égeted életed gyertyáját. De vajon van értelme? Ad-e fényt, vagy csak pusztul, fogy?" /Csitáry-Hock Tamás/

 

                                                                                                                                                              "Jobb gyertyát gyújtani, mint szidni a sötétséget." /Konfuciusz/

 

                                                                                                                                                                "Egy gyertya nem veszít semmit, ha meggyújt egy másikat." /Alfred D'Souza/

 

 

                                                                                                                                                                     "A világon mindig lesznek rossz dolgok. De a fény legyőzi a sötétséget. Minden alkalommal. A gyertya megvilágítja a sötétet, de a sötét nem sötétíti el a gyertyát." /Jodi Lynn Picoult/

 

                                                                                                                                                                "Ha az ember nem ragyoghat úgy, mint egy csillag, ragyogjon úgy, mint egy gyertya." /Lucy Maud Montgomery/

(képek forrása: pinterest)

A mai ebéd hirtelen ötletből fakadt...az került bele, ami volt itthon :) Szóval "kísérleti kaja" volt, de a gyerekek egybehangzó véleménye alapján bevált.

Egy fej lila hagymát és egy kis csík apróra vágott szalonnát megpirítottam. Közben a kenyérsütő gépbe bepakoltam a következőket:

3 dl langyos tej

fél kiló liszt (10 dkg fehér, 20 dkg teljes kiörlésű rozsliszt, 20 dkg graham liszt)

2 evőkanál lenmag pehely

fél kocka élesztő

1 kávéskanál nádcukor

1 kávéskanál himalája só

1 evőkanálnyi apróra vágott petrezselyem levél

1 evőkanál vegeta naturella

és a végén a megpirított hagymát és szalonnát a kisült zsírral együtt.

Ezt a kenyérsütő gép megdagasztotta, csinos kis cipó lett belőle:

                                                                                                                                                                             A cipót lisztezett felületen kinyújtottam, megkentem olvasztott vajjal, és rápakoltam a felszeletelt házi kolbász darabkákat, végül alaposan megszórtam reszelt sajttal, és feltekertem, mint a bejglit:

                                                                                                                                                           ....kivajazott tepsibe tettem, és meleg helyen pihentettem egy fél óráig. Utána előmelegített sütőben 160 C-on (légkeveréses) sütöttem 25 percig.

                                                                                                                                                                 Alig vártuk, hogy kihűljön végre :) Közben Beni készített hozzá egy kis szószt:

1 apróra vágott hagyma + 1 apróra vágott paprika + 2 gerezd apróra vágott fokhagyma + 6 db koktél paradicsom + 1 pici oliva olaj + 1,5 dl víz + 1 csipet himalája só

...mind bele a turmixgépbe. Ebből egy finom, lecsó illatú mártás született :) Ezzel ettük a frissen sült töltött kenyeret...

                                                                                                                                                                   Jó étvágyat! :)

Teregetni, felnyitott zacskók tetejét lezárni...és játszani!!!
Sokszor a legegyszerűbb tárgyak indítják be leginkább a fantáziánkat :)

Néhány csipesz ötlet a gyerekekkel töltött nyári napokra...

...állatsereglet csipeszből:

                                                                                                                                                              ...ez nagyon aranyos, utána pedig lehet vele szerepjátékot játszani:

...ezeket a kaspókat el tudnám képzelni a konyha ablakomba...de ha előzőleg a gyerekekkel színesre festjük a csipeszeket, akkor jól mutat majd a gyerekszobában is:

                                                                                                                                                                    a csipeszek rögzítésével itt sem sokat kell bajlódni :) Tükör és terítő nehezék a szeles nyári napokra:                                                                                                                                                       

                                                                                                                                                               Éljen az ifjú pár! :)

(képek forrása: pinterest)

Az ötletadó megint Marika szomszédunk volt, a virágokat  is tőle kaptam, köszönöm!

Először alaposan átmostam a virágokat:

...utána graham liszttel kikevertem a megszokottnál sűrűbb, fahéjjal ízesített palacsintatésztát, és beleforgattam őket:

...végül olíva olajon kisütöttem a virágokat. A tetejére porcukor helyett csorgatott méz került.

A sütésekor kamillavirág illat terjengett a konyhában :) Az íze hasonlít a bundás almához, de izgalmasabb az élmény, ha az ember tudja, hogy egy virágot eszik :)

Ezen a kalandon felbuzdulva szétnéztem a neten tökvirág témában, és találtam néhány jónak tűnő receptet a sós változatokra is: rántott tökvirág fetasajttal,    sajttal-sonkával töltött rántott tökvirág. Megpróbálkozok velük...Lassan már mindent megeszünk a környezetünkből, amiben élet van és nem mozog :)